A pécsi Uránváro​s szívében álló Olympia épülete nem csupán egykori vendéglátóhely, hanem a magyar modern építészet és iparművészet különleges találkozási pontja. Az épület már első pillantásra is művészeti értéket közvetít: a bejárat közelében elhelyezett Borsos Miklós által készített körplasztika (Napbanéző című szobor), valamint a homlokzatot díszítő Paál Miklós-féle domborművek egyértelműen jelzik, hogy az Olympia nem egyszerű funkcionális épületként született, hanem komplex művészeti alkotásként.

Tervezés és építés

Az Olympia éttermet 1958 és 1960 között építették, vezető tervezője Gádoros Lajos, társtervezője ifj. Módos Ferenc volt, a belsőépítészeti kialakítást Fekete György jegyezte. Az alkotás a korszak modern építészeti törekvéseit tükrözi: bár sokáig tévesen a szocreál stílushoz sorolták, valójában már a szocialista realizmus utáni modernizmus jegyeit viseli, tiszta tömegformálással, lapostetős kialakítással és funkcionálisan elkülönített egységekkel. Az épület egy komplex vendéglátó egységként készült, amely több funkciót egyesített egyetlen szervezeti keretben, korszerű kiszolgálási formák megvalósítására törekedve.

Eredeti funkció és szerep

Az Olympia éttermet 1960. szeptember 4-én adták át. Az épületben két étterem, egy cukrászda és bár működött, amelyek együtt a korszak egyik legmodernebb vendéglátó komplexumát alkották Pécsett. Megnyitásától kezdve a városi társasági élet központjává vált: éttermi szolgáltatásokat, bálokat, rendezvényeket, koncerteket és jazzesteket, valamint cukrászdai kínálatot biztosított.
Az Olympia különösen az uránbányászok számára jelentett fontos találkozóhelyet és hosszú ideig a város egyik legnépszerűbb, nívós vendéglátó egysége volt.

DALBa FOGLALVA

1976-ban Cseh Tamás dalba foglalta az Olympia éttermet, Hova megy ma éjjel az Uránváros? címmel:
„Nem sötét bánya az Olympia bárja
Ott minden nő csak a bányászt kívánja
Pezsgőben gyöngy van fényes pohárban
Príma dobos van az Olympia bárban
És príma lányok, fülükben ékszer
Ha egyszer eljössz, jössz még hetvenhétszer
S még hetvenhétszer, s még hetvenhétszer
Vagy itt maradsz mindig és többé nem mész el”

Műemlék

Az épületet 2006-ban nyilvánították műemlékké. A védelem célja az volt, hogy megőrizzék az Olympia étterem építészeti értékeit, épületplasztikai és művészeti részleteit, valamint városképi jelentőségét. A döntés különösen fontos, mivel a II. világháború utáni magyar építészetből viszonylag kevés épület részesült örökségvédelemben, így az Olympia az egyik ritka példája ennek az elismerésnek. 

az épület sorsa a bezárás után

A gazdag közösségi élet a bányászat megszűnésével párhuzamosan veszített erejéből. Az étterem és cukrászda bezárása után az épület funkciói többször átalakultak, az üzemeltetők váltották egymást, miközben az eredeti berendezések és belső terek jelentős része eltűnt. Ennek következtében az épület állapota folyamatosan romlott és az örökségvédelem ellenére is pusztulásnak indult. Az eredeti építészeti koncepció időtállósága máig érzékelhető: a különálló, jól tagolt egységek rendszere hozzájárult ahhoz, hogy az épület használható maradjon még leromlott állapotában is.

Jelenlegi helyzet és törekvések

Napjainkban az Olympia épülete továbbra is meghatározó eleme Uránváros városképének, ezért a megőrzés és az értékmentés került előtérbe. A jelenlegi üzemeltetés és tulajdonosi szemlélet egyik legfontosabb célja, hogy folyamatos karbantartással és beruházásokkal megállítsák az állagromlást, megőrizzék az épület jelenlegi állapotát, hosszabb távon pedig lehetőséget teremtsenek az építészeti értékéhez méltó hasznosításra.